Infograf

MIndenekelőtt tessék véleményezni az előző posztban bemutatott grafikát, ha már megkértek rá minket! Aztán itt egy könnyed gyűjtemény az alvást segítő, illetve rontó ételekről. Infografikailag kevésbé érdekes, csak a téma miatt akadt fent a rostán.

forrás

Levelet kaptam life! Az Artisjus nagyon dicsérhető módon egy infografika sorozattal szeretné érthetőbbé tenni, mi is az Ő szerepe a jogdíjak kezelésében. A prototípust elküldték a blognak, hogy értő közönsége nyilvánítson kulturált véleményt. Hangsúlyozottan nem az Artisjusról, hanem az infografikáról! Én a grafika alatt el is kezdem, lehet folytatni. 

Az Artisjus elképzeléseit Kocsis Levente öntötte formába. Érdemes megnézni az oldalát, szuper illusztrációkat készít! Az infografika viszont nem lett szuper. A dizájn rendben van, szeretem a tiszta, jól tagolt formákat. A tartalmat viszont egyszerűen nem értem. A műfaj lényege, hogy könnyen átláthatóvá, értelmezhetővé tegye azt, ami nem az. Ezt az ábrát nézegetem egy ideje, de nem tudnám teljes biztonsággal visszamondani a gépzenei jogdíjak sorsát.

Nézzük közelebbről:
1. Mi a gépzene -világos
2. Hol szól gépzene - világos
3. Kinek jár jogdíj? - itt kezdődnek a bajok
Jogdíjat csak az Artisjus szed, a jogosultakhoz viszont három szervezeten keresztül jut el a jussuk. Akkor a Mahasz az Artisjus része? Vagy továbbutalják a neki járó részt? Milyen alapon, milyen arányban?

Az Artisjus 100, EJI, Mahasz 14,5. 14,5 micsoda? Millió forint? Százalék? Akkor összesen befolyik 129 százalék? Nehezen értelmezhető.
Az Artisjus 100 valamilye kapott egy kördiagramot - nekem ez sincs a helyén. Látom, hogy a szerző hangfelvétel kiadás esetén 41 százalékát kapja a jogdíjnak. Hogy illeszkedik ez a gépzene után befolyó bevételek folyamatába? Vagy leadják a dalom a rádióban, akkor kapok 25 százalékot. Minek a 25 százalékát?

Érzem, hogy zavaros a hibalistám, de egyszerűen ez a zavar van a fejemben, válaszok helyett kérdések. A forma jó, a szerkezet hibás. Nagyon szívesen látnám a teljes sorozatot, de sokkal jobban szerkesztve!

Végül hiányolom a forrást és készítőt, de mivel ez nem egy végleges verzió, ez nem nagy hiba.

Van valaki, akinek összeáll a kép?

Nagyon szép infografika jelent meg az indigo boom-on. Elénk tárul az elmúlt három évtized zeneipara. Hanghordozók tűnnek el és újak születnek. Nagyon szép és egyértelmű, ahogy az idővonalon változik az értékesített hanghordozó aránya. Az eldőlt festékes vödröket nem nagyon értem, nélkülük is ugyanilyen jó lenne az anyag – valószínű kellett valami erősebb vizuális inger a szerkesztőknek (jobb mintha meztelen nőt rajzoltak volna, vagy gyereket kutyával...)

A nagy sikerre való tekintettel nézzünk meg még egy grafikát a férfistílusról.

A grafika Innen való.

Emlékszem még a fősulis vizsgaidőszakok sem bírták megtanítani nekem a nyakkendőkötést. Édesapám december elején profin megkötötte, majd csak arra kellett vigyáznom, hogy levételkor ne bomoljon szét a csomó. 6-7 alkalommal simán újra tudtam hasznosítani. Most, hogy már nincs aki megkösse nekem, muszáj volt megtanulnom az egyszerű csomózást - mi másból, mint egy infografikából.

Nem ebből, ez már a haladó fokozat, abban segít, milyen inghez, milyen nyakkendőt kössél. Hátha más is örül neki!

Múlt héten dicsértem a két orosz nagyvárosban ingyenesen megjelenő Infografika magazint. Most megint hozzájuk látogatunk mert posztoltak egy esettanulmányt izometrikus infografika készítéséről. A módszerrel mi is foglalkoztunk, előzetesen érdemes elolvasni ezt.

A kész hirdetés

A Media Markt szeretett volna megjelentettni egy hirdetést a magazinban. Természetes, hogy a kiadványhoz passzoló formát kínáltak az ügyfélnek - készüljön egy nagy infografika az áruházról. A szerkesztőségben mindenki más területen erős. Az izometrikus megjelenítés Sasha Brichkin játszótere.

Háború nélkül is lehet területet gyarapítani Európában. Legalábbis ezt sugallja a Retronaut-on közölt, 1930-ból származó infografika. A központi ábrán megtartották a Föld domborúságát, ettől elég zavaros és nehezen átláthatóvá vált a rajz. Szerencsére a kis áttekintő térképen jól értelmezhető a koncepció. Nagy-Britannia és Dánia között mesterséges gát építésével lecsapolható az Északi-tenger. Ezzel a módszerrel majdnem 260 ezer négyzetkilométernyi szárazfölddel növelhetjük a kontinens méretét (majdnem három Magyarország)!

A nagyszabású elképzelés valószínűleg az amerikai Modern Mechanix magazinban jelent meg. A sci-fi-be hajló újságról sajnos további részleteket nem tudok szállítani, de ha megnézzük a 30-as években megjelent lapszámok borítóját, nagyjából tisztában leszünk a tudományos megalapozottság mértékével. Az elképzelés viszont van annyira érdekes, hogy egy pillanatra feledteti a nyilvánvaló irracionalitást és a kevésbé sikerült grafikai megjelenítést.  

Címlapok a 30-as évekből

Szentpéterváron és Moszkvában ingyen adják az infografikát. Ráadásul nem is akármilyet! Infografika címen kéthavonta jelenik meg egy ingyenes kiadvány a két orosz nagyvárosban. Változatos témájú, érdekes adatsorokat dolgoznak fel magas színvonalon. Nagyon inspiráló a kézműves (hand made) infografika rovatuk, ebben a számítógép mellőzésével, elsősorban papírkivágással készített ábrákat közölnek. Ezek annyira jók, hogy külön posztot érdemelnek, de nem most.

Most koncentráljunk Andrew Kovalev a VisualLoop-on megjelent írására.
Andrew orosz fényképész (most épp Párizsban él), akit az Infografika művészeti vezetője Artem Koleganov kért fel egy infografika elkészítésére. Nagyon nem szeretem a fényképeket az infografikákban. Az esetek túlnyomó részében rosszul használják őket és csupán annyi szerepük van, hogy "látványosabbá" tegyék a grafikát. A most következő példa a kevés kivételek közé sorolandó.

A feladat a személygépkocsik féktávolságának összehasonlítása volt száraz és nedves úton. Rutinból kis autók és oszlopszerű fékutak kerültek volna papírra, de Szentpéterváron más megoldást kerestek. A művészeti vezető szándéka egy kevésbé műszaki, líraibb grafika elkészítése volt. Ahogy elnézzük a végeredményt, sikerült neki.

A kész grafika

Nézzük, hogyan készült a fenti ábra!

András 2006-óta a Népszabadság infografikusa. Előtte a Magyar Hírlapnál gyártotta a hírgrafikákat. Volt pár jó év, amikor együtt dolgozhattunk. Ezen felbuzdulva pár napja megkértem, ossza meg a szakma iránt érdeklődőkkel, hogyan készült a jóval lentebb látható CET-es (vagy ma már Bálnás) grafikája. A kérést túlteljesítve kaptunk egy általános összefoglalót jó sok példával az izometrikus megjelenítés technikájáról.Érdekes, hogy olyan grafikus népszerűsíti az izometrikus ábrákat, aki elég jó viszonyban van 3d-s modellező programokkal. Fogadjátok szeretettel! 

Régebben, mielőtt még a 3d-s képalkotási technológia betört volna az infografikák világába, létezett egy technika amivel látványos 3d-s hatású ábrákat lehetett rajzolni bármilyen 2d-s grafikus programban.

Kezdetben ezt a módszer a műszaki ábrák készítésekor használták amikor egy térbeli tárgy képét, például egy alkatrészt két dimenzióban, egy síkra vetítve akartak ábrázolni. Az eljárás lényege az lerajzolni kívánt tárgyat, épületet, stb. ún. 3/4-es nézetben vagy ha így jobban tetszik madártávlatból mutatjuk be, de úgy, hogy a perspektívikus nézettel ellentétben nincs rövidülés, tehát az azonos méretű tárgyakat tőlünk távoli és hozzánk közel lévő helyen is ugyanolyan méretűnek látjuk. Ez néha kifejezetten hasznos tulajdonság egy infografika készítésénél hiszen ha például egy atomerőmű működését szeretnénk bemutatni, nem segítene a megértésben ha a hozzánk közel lévő reaktornak minden részletét látjuk de a távolabb eső turbinát és generátor részletei a kisebb méretük miatt már alig kivehetőek.

Meglep a magyar sajtó. A héten már a második infografikánál érzem úgy, hogy meg kell róla emlékezni legalább egy rövid posztban. A magyar Demokrata (miért kisbetű a címben a "magyar") 31. számában találtam egy innovatív kördiagramot. Őt:

Tetszik, ahogy időben végigfuthatunk az elmúlt pár éven. Izgalmas ahogy tolódnak az arányok és még jól is néz ki! Alul a fotó nekem sok ("nézd ott van egy kis üres hely, nyomjunk be egy képet" - általános betegség a magyar sajtóban). Lehet, hogy nem tettem volna ki minden szám után a százalék jelet és az idő jelzése is lehetne elegánsabb, de jobb tippem most nincs rá, úgyhogy könyveljük el ezt egy szép, izgalmas, jólsikerült ábrának!

Köszi, még sok ilyet!