Persze tudom, nem létezik legjobb ez, meg legjobb az (speciel feleségből a legjobb az enyém :)), de Minard térképe minden tekintetben megérdemli a legfelső fokot. Ez az ábra majdnem 150 éves és nincs olyan szakmabeli, aki ne hajolna meg nagyszerűsége előtt. 

Lejjebb részletesen visszatérek rá, de lássuk előbb a szerzőt!

 A grafika készítője Charles Joseph Minard (1781-1870) francia mérnök. Dijonban született, matematikát és mérnöki tudományokat tanult majd Franciaország egyik elismert csatorna és kikötő tervező mérnöke lett. Dolgozott Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban. Mérnöki munkája mellett tanított egyetemen majd nyugdíjas korba érve az 1840-es évek közepén (közel 65 éves korában!) kezdett el tematikus térképeket publikálni. Első munkáiban főleg kereskedelmi útvonalak forgalmát, vasúti teher és személyszállítási kapacitásokat jelenített meg.

Térképei hamar népszerűek lettek az országban, sokak szerint nem elsősorban a mérnöki pontosságuk miatt – Minard hajlamos volt a hiányzó adatokat kedve szerint pótolni - hanem a megjelenítés újszerűsége, stílusa végett. 

Fő erényének a számok közötti összefüggések azonnali, egyértelmű közvetítését tartotta. A pontos kartográfiai megjelenítés csak másodlagosnak számított. Ha az adatok úgy kívánták, nyugodtan torzított a térképeken. Bármilyen formát használt az adatok megjelenítésére mindig fontos volt valamilyen módon a grafikai elemek méretével jelezni az értékeket.

Habár Minard térképe az oroszországi hadjáratról talán a legismertebb XIX-századi infografika és egyértelműen szakmai csúcsteljesítmény, a maga idejében cseppet sem volt ennyire sikeres. Minard teljesen egyedi módon, a kor gyakorlatát és szabályrendszereit felrúgva alkotott. Nem követett iskolákat és ő sem talált követőkre. Szakmai körökben sokat kritizálták módszerei miatt és gyakorlatilag az összes térképét magán kiadásban jelentette meg. 

Az 1860-as években (80 éves korában!) a gazdasági adatoktól a történelem felé fordul. Izgatja a kérdés, hogy az eddig használt ábrázolási technikákkal le lehet-e írni összetettebb történelmi eseményeket. Ennek jegyében két híres hadjáratot is megrajzol. Térképet készít Hannibal Róma elleni hadjáratáról.

A térképen a karthágói hadvezér merész, de kudarcba fulladó vállalkozását láthatjuk, amint az Alpokon keresztül próbál betörni Itáliába (második Pun háború). A hadsereg ábrázolásakor egy megoldással két jellemző adatot is megjelenít. Egy vonallal ábrázolta a csapat mozgását és a haderő nagyságát. Az irány egyértelmű, a nagyságot a vonal vastagsága mutatja. Ez az érték drámaian lecsökken, ahogy a csapatok elérik az Alpok hegyláncait, ahol a harci elefántok nehezen birkóztak meg a hideg, keskeny hegyi ösvényekkel. Mire átvergődtek a hegyeken, már csak árnyéka volt önmagának az induláskor még jelentős had. Esélyük sem maradt Róma ellen vonulni. 

A második térkép bizonyára közelebb állt Minard szívéhez. 31 éves volt, amikor Napóleon serege benyomult Oroszországba, hogy meghódítsa a birodalmat. A hadjárat megjelenítéséhez ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a Hannibál térképen. A hódító sereg útvonalát jelző vonal vastagságával jelölte a csapat létszámát. Itt már színeket is alkalmaz. A drapp az előrenyomuló sereg színe, a fekete pedig a reménytelenül visszavonulóké.
Az ábra a vizuális újságírás mintapéldája annak ellenére, hogy nem is újságban jelent meg. Tisztán, áttekinthetően, egyszerű kódrendszert használva mesél el egy komplex, drámai történetet. 

Láthatjuk, ahogy elindul az irtózatos méretű sereg (422 ezer fő!). Semmitől sem tartva nyomulnak előre. Kisebb csapattestek leválnak a főseregtől, majd később ismét csatlakoznak az immár visszavonuló társaikhoz. A csapat megy előre, összecsapás nélkül egyre csökken a létszámuk. Az oroszok hátrálnak és felégetik maguk mögött az országot. A franciáknak akadozik az utánpótlása. Borogyinónál összecsap a két sereg, mindkét oldalon nagy az emberveszteség, de Napóleon győz, nyitva a kapu Moszkva felé. A fővárost elfoglalják, de nincs benne sok örömük. Tűzvész pusztít és egyre nagyobb gondot jelent a katonák ellátása. Nem készültek hosszan elnyúló hadjáratra és nem szoktak hozzá a rideg, orosz télhez. Moszkvától visszafelé veszik az irányt. Minard a forduló után újabb adatsorokat mutat nekünk. A grafika alján vonaldiagram mutatja a dátumokat és a hőmérséklet változását. Moszkvánál nulla fokot mérhettek, majd hamar lecsökkent a hőmérséklet –20 alá (leghidegebb érték: –30).
Az embertelen időjárás tovább tizedeli a sereget, végül a 422 ezer főből 10 ezer térhet haza úgy, hogy komolyabb ütközetben nem is vettek részt! Nagyon erős, ahogy a vastag drapp vonal mellé visszatér a vékony kis fekete.

Itt egy részletes katalógus a munkáiról.

Update: a poszthoz szokatlan mennyiségű komment érkezett, melyekben számos történelmi tévedésemre fény derül. A kép teljessége végett teljességéért tessék azokat is elolvasni.